hozzászól [F] Egyéb
top 50
Kezdő hozzászólás: SirDog / 2012. máj. 17. /
Főként túrázási élményeket, leírásokat, tapasztalatokat szeretnék ide várni. Bár nem akarok sherpa lenni, de a szép tájak, a hegyek, magashegyek mindig is vonzottak és ha tehetem, igyekszem is hódolni a szenvedélynek (igaz, amatőr szinten).
25. SirDog / 2012. szept. 25. /
http://index.hu/kultur/eletmod... Zseniális útleírás. Egyszerű, életszerű, nagyszerű. Szinte fáztam, mondhatom, átéreztem a hideget, míg olvastam. Nem kell 8000 méterig menni ahhoz, hogy átéljük akaraterőnk határait.
24. SirDog / 2012. aug. 6. /
isten... Nem volt már kétségem az felől, hogy nem az, hogy én érezzem magam erősebbnek, remélem én fogom a lépést bírni velük.
Így "mulattuk" az időt a bejáratig, ahová a felöltözés, a sisak-fejlámpa felvétele után ereszkedtünk le.
Magáról a barlangról nem mondanék sok mindent, kemény, de szinte bárki számára elvégezhető. Nem bántam egy pillantra sem, hogy belevágtunk, bármilyen keménynek is tűnt az elején. A látvány, az összetartozás élménye, az egymásra utaltság és a túravezetőnk hathatós közreműködése igazi csapattá kovácsolt bennünket, még engem is, akire igazán nem mondható el, hogy barátkozós típus lenne.
Bátran ajánlom bárkinek, akiben egy átlag ember fizikai állapota, erőnléte és kitartása megvan. Bár én a hegyek szerelmese vagyok, de ez az élmény újabb olyan pont volt az életemben, ami soha el nem felejthető.
23. SirDog / 2012. aug. 6. /
Méret szerint, kezeslábast kaptunk, melyet felpróbáltunk, majd a zsákunk mélyére süllyesztettünk a többi asszeszoár mellett.
Faház bezár, majd együtt indultunk neki annak az erősebb kaptatónak, ami a barlang bejáratához vezetett. Közben természetesen beszélgetés, a túratársak jobb megismerése. Egyre inkább töltött el ámulat és büszkeség, hogy velük hozott össze a sors, még ha csak rövid ideig is. Mint kiderült, ők gyakorlott, akár mondhatom azt is, hogy profi túrázónak számítanak. A legidősebbet köztük, aki az emelkedőt kissé nehezen viselte, bevártam, majd vele küzdöttem le azt a pár száz métert, ami bemelegítés nélkül nem volt egyszerű feladat. Többször megálltunk közben, ekkor kérdezgettem és ő bőbeszédűen mesélt az addigi élményeiről pár kiragadott részletet. 24 órás (!!!) túrázáson is részt vett, 60 évesen. Na, azt hittem, ekkor esett le igazán az állam, hiszen ezek a mondatok elgondolkodásra késztettek. 24 órás túrázás...? Te, jó isten... Nem volt már kétségem az felől, hogy ...
22. SirDog / 2012. aug. 6. /
Volt még egy "túrázó" is, akit nem igazán tudtam, hogy kiraktak otthonról és a hajlékát keresi, vagy csak egyszerűen egy remete életformát vett fel.
Fél 8 előtt pár perccel megérkeztek az útitársak is, kik első ránézésre sem tűntek problémásnak, sőt. A korukhoz (kb. 50-65) képest meglepően pörögtek. Már a bemutatkozáskor is feltűnő volt a rajtuk lévő sapka-poló, mely büszkén hirdette a vasutas természetbarátok szövetségét. Nagy kő esett le a szívemről. Tehát nem kell a deja vu-t eröltetnem.
Az útitársakkal egy időben megjelentek a túravazatőink is, akik (mint később kiderült) végül nem együtt vezettek minket. Egy 45 körüli férfi lett végül a "főnök" :-) , egy tornatanár, ki azonnal át is vette az irányítást. Jó humorúnak tűnt, aki nem csak gyakorolja, hanem a más vicceit is jó kedéllyel veszi, ami később többször be is igazolódott. A kölcsönös bemutatkozás és a kis faház kinyítása után azonnal el is kezdte a bányászruhák, sisakok, fejlámpák kiosztását. Méret szerint, kezeslábast k...
21. SirDog / 2012. aug. 6. /
Korán keltünk, hiszen Sopron mellől a Balatonig lejutni időbe telik. Sikerült megrakni még előző este a túrazsákot annyi cuccal, aminek a felére nem volt szükség, mint később kiderült. Az út odáig roppant kényelmes és túlzsúfoltság nélkül telt, hiszen Pünkösd hétfőn reggel 6 körül a forgalom igazán gyérnek mondható. Korán ott voltunk ez által a gyülekezési helyen. Ez természetesen nem volt probléma, hiszen így is számoltam az időt. Közel 5 órát leszünk lenn a barlangban, nincs különösebb lehetőség arra, hogy táplálékot vegyünk magunkhoz, ezért ott próbáltunk magunkba gyömöszölni valamit, ami többé-kevésbé sikerült is. A főtt tojás ilyenkor jelentős energiákat tud adni...
Míg eszegettünk volt idő megvizsgálni a kis faházat, e mellett a Balatont, mely innen nézve csodás látványt nyújt. Egy kutyát sétáltató ember sétált el mellettünk koros német juhászt sétáltatva. Volt még egy "túrázó" is, akit nem igazán tudtam, hogy kiraktak otthonról és a hajlékát keresi, vagy csak egyszerűen egy re...
20. SirDog / 2012. aug. 6. /
Hogy kicsit elkanyarodjak a történettől, ez a negatív tapasztalat a két évvel ezelötti csíksomlyói búcsúval áll szoros kapcsolatban. A páromat leptem meg eme utazzással, melyet meglepetésnek szántam. A vonattal mentünk el, mely utazás alatt sikerült olyan kabintársakat kifogni, akik gyakorlatilag a friss levegő beszippantásával komoly asztmás rohamot kaptak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a vonatban az összes kabin ajtó nyitva volt, addig a miénk (köszönhetően a zombiknak-ahogy elneveztem őket) teljesen be volt zárva és az ablak is csak az esetben volt nyitva, ha már a panelhoz szokott szén-dioxid mennyiség átlépte a fulladáshoz közeli állapot eléréséhez nem távol álló szintet. Persze ez esetben is csak addig engedtük be a levegőt, míg ők újra átélhették a gettó levegő-keverék mennyiséget.
Vissza is kanyarodnék és felvenném a történet fonalát.
Korán keltünk, hiszen Sopron mellől a Balatonig lejutni időbe telik. Sikerült megrakni még előző este a túrazsákot annyi cuccal, a...
19. SirDog / 2012. aug. 6. /
A Csodabogyós-barlang..

Előre eltervezett utazás volt, ami egy születésnapi ajándéknak készült. Nem mondhatnám, hogy nagy várakozással néztem elébe, de az igazat megvallva élt bennem kíváncsiság. A természet szeretete mindig is itt élt a lelkem mélyén, de ez az utóbbi időben leginkább a hegyek iránti elköltelezett szenvedélyben tornyosult ki igazán. Így utólag, nem az hogy megbántam, leginkább a hála érzése tölt el, hogy eme szemellenző mögül sikerült egy kicsit kipillantanom. A természet szépsége nem csak a látványban testesül meg, de a hirtelen jött elénk táruló, néha meglepő, néha előrelátható látvány is kiválthatja azt a katarzist, amit csak nem várt élmény tesz igazán valóságossá.
Pünkösd hétfőre váltottuk ki az időpontot, csatlakoztunk egy csoporthoz, kik nem voltak megfelelő számban. Elég vegyes érzésekkel voltam eltelve, mikor ezt megtudtam a korábbi tapasztalatokból már azt hittem okulva.
Hogy kicsit elkanyarodjak a történettől, ez a negatív tapasztalat a két évvel eze...
18. SirDog / 2012. máj. 19. /
[5] „A sherpa mikroaerofil élőlény, azaz alacsony levegőtartalmú közegben érzi jól magát, sőt fizikai teljesítményét kifejezetten ilyen körülmények közé optimalizálja. Megjelenési formájára jellemző a rövidnadrág (hidegben is), a kockás ing és a kb. másfél méterrel a feje fölé magasodó faváz, amin az általunk a menedékházban elfogyasztandó sört tartalmazó hordó, vagy kétheti tüzelő helyezkedik el. Ugyan anatómiai értelemben az emberszabásúak közé tartoznak, azonban a hegymenetben ezt minden józan gondolkodású túrázó megkérdőjelezi abban a pillanatban, amikor légszomjjal küzdve lepihen egy köre, míg a 100 kg-t cipelő sherpa elrohan mellette érthetetlen nyelven köszönve, széles mosollyal az arcán. Levegőt bizonyítottan nem vesznek.”
(forrás: "foka.blog.hu" 2010-es Sherpa Rally)
12. SirDog / 2012. máj. 17. /
youtube
8. SirDog / 2012. máj. 17. /
Igen, de találtam ennél egy sokkal érdekesebb, humorral fűszerezett leírást (persze, ha végre sikerül beillesztenem) :-)
5. -oLd- / 2012. máj. 17. /
[2] A népszerű tévhit szerint bérelhető, magashegyi teherhordó. :D
2. SirDog / 2012. máj. 17. /
A témanyitásnál maradva, mi is az a sherpa? •
1. SirDog / 2012. máj. 17. /
Főként túrázási élményeket, leírásokat, tapasztalatokat szeretnék ide várni. Bár nem akarok sherpa lenni, de a szép tájak, a hegyek, magashegyek mindig is vonzottak és ha tehetem, igyekszem is hódolni a szenvedélynek (igaz, amatőr szinten).
Fórum
wline