<=
Fórum
11. olikaa / 2012. jan. 25. /
[10] Persze. De mi van azokkal, akik tényleg szart csinálnak? Mégis meg(v)eszik az emberek. Relatíve azok is jók. De csakmert nagy bevételt hozott a könyv, szórakoztató a sztorija (elolvasod egyszer, maximum kétszer), akkor az ilyen írók máris súlyos, nemes alkotók? Vannak olyanok, akik valóban értéket teremtenek, csak ez az ún. mai világ nem vevő rá. A kiadók sem vevők rá. (Nyilván nincs rajta akkora profit.) Oké-oké, próbálják beleverni az emberekbe az iskolában, hogy ez és ez jó. De nem kell ahhoz iskola, hogy el tudd dönteni, hogy a Twilight, vagy mondjuk A nyomorultak az értékesebb. Ez az érték alatt pedig nem azt értem, hogy hány embernek tetszett. Ez inkább olyan dolog... ezt nehéz körülírni... de biztos sejted mire célzok. A zsenialitás hiányzik talán, a mély tehetség. Ez a futószalagon gyártott irodalom igazából nem is irodalom.
[10] Persze. De mi van azokkal, akik tényleg szart csinálnak? Mégis meg(v)eszik az emberek. Relatíve azok is jók. De csakmert nagy bevételt hozott a könyv, szórakoztató a sztorija (elolvasod egyszer, maximum kétszer), akkor az ilyen írók máris súlyos, nemes alkotók? Vannak olyanok, akik valóban értéket teremtenek, csak ez az ún. mai világ nem vevő rá. A kiadók sem vevők rá. (Nyilván nincs rajta akkora profit.) Oké-oké, próbálják beleverni az emberekbe az iskolában, hogy ez és ez jó. De nem kell ahhoz iskola, hogy el tudd dönteni, hogy a Twilight, vagy mondjuk A nyomorultak az értékesebb. Ez az érték alatt pedig nem azt értem, hogy hány embernek tetszett. Ez inkább olyan dolog... ezt nehéz körülírni... de biztos sejted mire célzok. A zsenialitás hiányzik talán, a mély tehetség. Ez a futószalagon gyártott irodalom igazából nem is irodalom.
10. infinitedreams / 2012. jan. 25. /
[9] Igen, pont ide akartam én is kilyukadni, hogy ha valami, akkor az irodalom szubjektív. Azaz ami valakinek értéket képvisel, az másnak nem feltétlenül, és lehet, hogy halálra unja magát olvasás közben, és abszolút semmilyen gondolatot nem ébreszt benne a dolog. Mégis van egy bizonyos számú könyv, amire azt mondjuk, hogy márpedig ez értékes. És akkor itt jön be az, hogy miért mondhatja meg nekem akárki is, hogy ez jó, az meg nem?
Mert vitathatatlan tény, hogy bele van "nevelve" az emberekbe, hogy ehhez a könyvhöz úgy állj hozzá, hogy ez értékes, ez jó, a másikhoz meg úgy, hogy ez úgyis az alja kategória.
[9] Igen, pont ide akartam én is kilyukadni, hogy ha valami, akkor az irodalom szubjektív. Azaz ami valakinek értéket képvisel, az másnak nem feltétlenül, és lehet, hogy halálra unja magát olvasás közben, és abszolút semmilyen gondolatot nem ébreszt benne a dolog. Mégis van egy bizonyos számú könyv, amire azt mondjuk, hogy márpedig ez értékes. És akkor itt jön be az, hogy miért mondhatja meg nekem akárki is, hogy ez jó, az meg nem?
Mert vitathatatlan tény, hogy bele van "nevelve" az emberekbe, hogy ehhez a könyvhöz úgy állj hozzá, hogy ez értékes, ez jó, a másikhoz meg úgy, hogy ez úgyis az alja kategória.
9. Phoenix / 2012. jan. 25. /
A szórakoztató jelző személyenként más "érzést", "élményt" takar. Ami nekem szórakoztató és irodalmilag értéket képvisel, lehet Másnak már nem az. Ezért kell minden kategóriának megfelelő könyvet írni. Ezzel gond nincs, csak akkor merül fel probléma, amikor a "kategóriákat" nem tudjuk megkülönböztetni.
A szórakoztató jelző személyenként más "érzést", "élményt" takar. Ami nekem szórakoztató és irodalmilag értéket képvisel, lehet Másnak már nem az. Ezért kell minden kategóriának megfelelő könyvet írni. Ezzel gond nincs, csak akkor merül fel probléma, amikor a "kategóriákat" nem tudjuk megkülönböztetni.
8. infinitedreams / 2012. jan. 25. /
És akkor ez alatt nyilván nem azt értem, hogy érjen ugyanannyit az, amit én mondok, vagy hogy kinyilatkoztattam valamit, és akkor az úgy is van, csak szerintem az irodalomnak éppen ugyanannyira feladata az, hogy szórakoztasson, mint az, hogy időtálló értékeket közvetítsen vagy részletes képet adjon a korról, amelyben játszódik, stb. Ez a funkciója (a szórakoztatás) viszont úgy tűnik, hogy senkit sem érdekel. Illetve az is egyfajta problémám, hogy az irodalmi kánon is folyton változik. Régen mást tartottak irodalmilag értékesnek, mint ma. Akkor miért kellene egyetértenem azzal, hogy xy művel értékes az irodalmárok szerint, zx könyve, pedig nem? Nagyon érdekes kérdések.
És akkor ez alatt nyilván nem azt értem, hogy érjen ugyanannyit az, amit én mondok, vagy hogy kinyilatkoztattam valamit, és akkor az úgy is van, csak szerintem az irodalomnak éppen ugyanannyira feladata az, hogy szórakoztasson, mint az, hogy időtálló értékeket közvetítsen vagy részletes képet adjon a korról, amelyben játszódik, stb. Ez a funkciója (a szórakoztatás) viszont úgy tűnik, hogy senkit sem érdekel. Illetve az is egyfajta problémám, hogy az irodalmi kánon is folyton változik. Régen mást tartottak irodalmilag értékesnek, mint ma. Akkor miért kellene egyetértenem azzal, hogy xy művel értékes az irodalmárok szerint, zx könyve, pedig nem? Nagyon érdekes kérdések.
7. infinitedreams / 2012. jan. 25. /
[6] A nagy orosz írókról mindig az a kérdés jut eszembe, hogy vajon mi alapján kanonizálják az irodalmárok a műveket? Tehát mi alapján döntenek, hogy "ez értéket közvetít, ez művészet, ez pedig nem". Mert míg, maradjunk példánál, egy Twilightról könnyen el lehet dönteni, hogy ez nem érték, és el fog tűnni a süllyesztőben, addig mondjuk egy Agatha Christie könyvről én nehezen tudom eldönteni. Mert megjelennek számomra ott olyan dolgok, amelyek elgondolkoztatnak, lélektanilag érdekes esetek, képet nyújt az akkori Angliáról, tehát ilyen szempontból is értékes, és emellett még szórakoztat is. Mégsem tartják egyenértékűnek mondjuk egy Dosztojevszkij művel. Meg a másik dolog, hogy miért ér többet az irodalmár szava az olvasóénál? Tehát ha alá tudom támasztani én is érvekkel, nem csak annyival, hogy "hát nekem ez tetszett", akkor annak miért nincsen semmilyen súlya?
[6] A nagy orosz írókról mindig az a kérdés jut eszembe, hogy vajon mi alapján kanonizálják az irodalmárok a műveket? Tehát mi alapján döntenek, hogy "ez értéket közvetít, ez művészet, ez pedig nem". Mert míg, maradjunk példánál, egy Twilightról könnyen el lehet dönteni, hogy ez nem érték, és el fog tűnni a süllyesztőben, addig mondjuk egy Agatha Christie könyvről én nehezen tudom eldönteni. Mert megjelennek számomra ott olyan dolgok, amelyek elgondolkoztatnak, lélektanilag érdekes esetek, képet nyújt az akkori Angliáról, tehát ilyen szempontból is értékes, és emellett még szórakoztat is. Mégsem tartják egyenértékűnek mondjuk egy Dosztojevszkij művel. Meg a másik dolog, hogy miért ér többet az irodalmár szava az olvasóénál? Tehát ha alá tudom támasztani én is érvekkel, nem csak annyival, hogy "hát nekem ez tetszett", akkor annak miért nincsen semmilyen súlya?
6. Phoenix / 2012. jan. 25. /
[5] Ezt én sem fogalmazhattam volna szebben! Több az igénytelen olvasó, mint az igényes, aki szeret gondolkodni is olvasás közben, ennek következtében a gyártás/alkotás az igényeknek megfelelően zajlik. Az Alkonyat c. könyvet egy nap alatt olvastam el. Több időt igényelt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A félkegyelmű c. könyve. Van különbség a kettő között?
[5] Ezt én sem fogalmazhattam volna szebben! Több az igénytelen olvasó, mint az igényes, aki szeret gondolkodni is olvasás közben, ennek következtében a gyártás/alkotás az igényeknek megfelelően zajlik. Az Alkonyat c. könyvet egy nap alatt olvastam el. Több időt igényelt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A félkegyelmű c. könyve. Van különbség a kettő között?
5. infinitedreams / 2012. jan. 25. /
[4] Én is ugyanezt gondolom az egyik indoknak (a főbb indoknak). Illetve szerintem az is igaz, hogy az emberek már nem akarnak társadalmi kritikákat sem olvasni (mert ugye nagyon sok mű született ilyen céllal régen), egyszerűen nem érdekli őket annyira, illetve máshogyan akarják ezeket a dolgokat kifejezni. Meg egy olyan is közrejátszik, hogy elkezdett egy kevésbé értelmiségi réteg is olvasni, nekik pedig egyszerűen se kapacitásuk, se kedvük komolyabb dolgokat olvasni - viszont a pénzük éppen ugyanannyit ér, mint az ilyen szempontból elitebbnek számító rétegé.
[4] Én is ugyanezt gondolom az egyik indoknak (a főbb indoknak). Illetve szerintem az is igaz, hogy az emberek már nem akarnak társadalmi kritikákat sem olvasni (mert ugye nagyon sok mű született ilyen céllal régen), egyszerűen nem érdekli őket annyira, illetve máshogyan akarják ezeket a dolgokat kifejezni. Meg egy olyan is közrejátszik, hogy elkezdett egy kevésbé értelmiségi réteg is olvasni, nekik pedig egyszerűen se kapacitásuk, se kedvük komolyabb dolgokat olvasni - viszont a pénzük éppen ugyanannyit ér, mint az ilyen szempontból elitebbnek számító rétegé.
4. olikaa / 2012. jan. 25. /
[3] Szerintem nincs igénye az olvasóknak (legalábbis jó részének), hogy komolyabb mennyiségű energiát fektessenek egy könyvbe. Valljuk be, könnyebb elolvasni egy "limonádét", ami szórakoztat, mint egy olyan alkotást, ami jobban megmozgatja az agytekervényeket. Nincs hozzá elég csend ott belül. No meg az sem utolsó szempont, hogy az igazság sokaknak fáj. Ha leírják, hogy egy kecske vámpírrá változott, aztán megevett egy lovat, az szórakoztat. Ha leírják, hogy az ember milyen hibákba képes beleesni, és esetleg a kedves olvasó is éppen nyakig benne van, az már kemény dió... tükörbe nézni.
[3] Szerintem nincs igénye az olvasóknak (legalábbis jó részének), hogy komolyabb mennyiségű energiát fektessenek egy könyvbe. Valljuk be, könnyebb elolvasni egy "limonádét", ami szórakoztat, mint egy olyan alkotást, ami jobban megmozgatja az agytekervényeket. Nincs hozzá elég csend ott belül. No meg az sem utolsó szempont, hogy az igazság sokaknak fáj. Ha leírják, hogy egy kecske vámpírrá változott, aztán megevett egy lovat, az szórakoztat. Ha leírják, hogy az ember milyen hibákba képes beleesni, és esetleg a kedves olvasó is éppen nyakig benne van, az már kemény dió... tükörbe nézni.
3. infinitedreams / 2012. jan. 25. /
Hurrá, hurrá a topicnak! Engem az utóbbi időben az a gondolat foglalkoztat, hogy vajon miért van manapság nagyobb létjogosultsága az olyan limonádé írásoknak, mint például a Twilight (és most mondom ezt függetlenül attól, hogy olvastam én is, és elszórakoztatott pár órára), mint például a komolyabb mondanivalóval rendelkező műveknek? Nyilván a cél az lenne, hogy olyat alkossunk, ami szórakoztat is, és értékkel is bír, csak ez nagyon-nagyon nehéz. De miért népszerűek ennyire az irodalmi értékkel nem bíró könyvek, míg a ténylegesen értéket közvetítő írások háttérbe szorulnak? (Vannak válaszaim, ötleteim nekem is, de kíváncsi vagyok, hogy mások mit gondolnak. :) )
Hurrá, hurrá a topicnak!
Engem az utóbbi időben az a gondolat foglalkoztat, hogy vajon miért van manapság nagyobb létjogosultsága az olyan limonádé írásoknak, mint például a Twilight (és most mondom ezt függetlenül attól, hogy olvastam én is, és elszórakoztatott pár órára), mint például a komolyabb mondanivalóval rendelkező műveknek? Nyilván a cél az lenne, hogy olyat alkossunk, ami szórakoztat is, és értékkel is bír, csak ez nagyon-nagyon nehéz. De miért népszerűek ennyire az irodalmi értékkel nem bíró könyvek, míg a ténylegesen értéket közvetítő írások háttérbe szorulnak? (Vannak válaszaim, ötleteim nekem is, de kíváncsi vagyok, hogy mások mit gondolnak. :) )
2. olikaa / 2012. jan. 25. /
[1] Már az elején leszögezem, hogy nem cél a tízezer hozzászólás elérése öt perc alatt. Nem is vagyok naív; nem gondolom, hogy nem lesznek viták, vagy hogy nem jönnek olyanok, akik a morál bomlasztásával szeretnének örömöt okozni maguknak.
Kell egy hely azoknak is, akik szívesen olvasnak amatőr irományokat. Ami pedig a legfontosabb szerintem, hogy az alkotók képet kaphatnak arról, hogy mennyire is fogyasztható, amit csinálnak, mi a véleményük az olvasóknak. Vitázni lehet, és kell is, de csak biznyos keretek között. Ha csak egy embernek is tetszik az ötlet, nekem már megérte! :)
[1] Már az elején leszögezem, hogy nem cél a tízezer hozzászólás elérése öt perc alatt. Nem is vagyok naív; nem gondolom, hogy nem lesznek viták, vagy hogy nem jönnek olyanok, akik a morál bomlasztásával szeretnének örömöt okozni maguknak.
Kell egy hely azoknak is, akik szívesen olvasnak amatőr irományokat. Ami pedig a legfontosabb szerintem, hogy az alkotók képet kaphatnak arról, hogy mennyire is fogyasztható, amit csinálnak, mi a véleményük az olvasóknak. Vitázni lehet, és kell is, de csak biznyos keretek között. Ha csak egy embernek is tetszik az ötlet, nekem már megérte! :)
1. olikaa / 2012. jan. 25. /
Versek, novellák, regények. Fórum nem csak azon művészlelkeknek, akik haladó, esetleg profi módon űzik ezt a nem könnyű sportot, hanem olyan kis mestereknek is, akik csak próbálgatják a szárnyaikat. Írhattok ide verseket, novellákat, de felőlem regényeket is.
Gondolatokat oszthattok meg egymással, véleményezhettek műveket. Meg akarod mutatni a tehetséged? Rajta!
Versek, novellák, regények. Fórum nem csak azon művészlelkeknek, akik haladó, esetleg profi módon űzik ezt a nem könnyű sportot, hanem olyan kis mestereknek is, akik csak próbálgatják a szárnyaikat. Írhattok ide verseket, novellákat, de felőlem regényeket is.
Gondolatokat oszthattok meg egymással, véleményezhettek műveket. Meg akarod mutatni a tehetséged? Rajta!
wline